Automatizálás és a kieső idő a nyomdaiparban
Anonymous, 2008, március 8 - 13:00
Szeretném megtudakolni, hogy milyen weblapokról, Internetes oldalakról tudnék utánna érdeklődni, a nyomdaiparon bellüli automatizálás történetéről, jelentőségéről, miért és hogyan érdemes beruházni. Továbbá érdekelne a nyomdai termeléssel kapcsolatban, hogy hol tudnék a kieső idővel kapcsolatban információt találni.
Ha viszont lenne hozzászólása a témában valakinek, azt is megköszönném.
Előre is köszönök minden segítséget.
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Első körben a
Első körben a gépgyártókat javaslom felkeresni. Mindegyik szinte ugyanazt kínálja és ugyanazokkal a cégekkel dolgoznak együtt azt építik bele a gépedbe amit kérsz. Kérdés, hogy íves vagy rotációs fejlesztések érdekelnek jobban. Egyikben sem volt különösen korszakalkotó újítás az elmúlt években, eltekintve egy két finomságtól.
Sajnos ívesben annyira nem vagyok otthon mint tekercsesekben. A legnagyobb dobás szerintem az automata lemezberakás volt 96 környékén. Azóta csak a meglévő rendszereket korszerűsítették pl teljesen automata lemezberakás stb. Rotációsnál a legnagyobb spórolás leginkább a beigazító ívek csökkentésével érhető el. Lehet spórolni még a hideg gépindítások megszűntetésén, valamint a színezés automatizálásán(ami sztem csak úgy érdemes ha egy kalap alatt intézed a colormanagement dologgal) erre mind mind van megoldás. A színbeállítósat általában egyben forgalmazzák az automata regiszter és szakítás beállítóval. Ilyen berendezés(quadtech leginkább) sok van a magyar nyomdákban is mivel már 86 óta szerelik a gépekbe, de nemigen használják őket. Találkoztam már ilyennel is, de a gyakorlati haszát sajnos nem láttuk (a CTP bevezetése óta kb ugyanannyi idő az automata beállítás mint a kézi), így nem használjuk a modernizálás pedig 30.000 EUR ami sztem borsos. (ugyanez automata színbeállítóval már a 200.000-et súrolja)
A színbeállítót closed loop-nak míg a gyorsindítósat meglepően quckstart-nak becézik.
Van még az ún shaftless drive rendszer, ahol nem központi a werkek hajtása hanem mindent külön motor vezérel és csak az megy amelyik dolgozik, feltéve ha a gumikendős hengereket függetleníteni lehet a nyomtatás közben, asszem ezt korrektül csak heidi-goss párosnak sikerült eddig.
Van egy nagyon kis aranyos visszandvesítő berendezés is, ami megkönnyíti a kötészeti továbbfeldolgozást és megszűnteti az elektrosztatikus töltésből eredő gondokat. Javítja a minőséget és el lehet vele érni, hogy ne legyen hullámos a papír széle ami tipikus rotációs sajátosság. Ugyanez a cég gyártja a 32-48-64-72-80 oldalas gépekhez a pályatapadás kiküszöbölésére szolgáló berendezést is. Ez viszont csak az 50.000 feletti gépeken jelent problémát.
Lehet még variálni a szakítással vagy az oldalak elrendezésével, de ez sztem csak 32 oldal fölött érdekes 16 oldalnál csak az állított elrendezés létezik.
Ömlesztve ennyi jutott eszembe elsőre ha valamelyik érdekel részletesen, utánanézek hol van róla infó neten, de csak angolul vagy németül van értékelhető előre szólok:)
Nagyon szépen köszönöm
Nagyon szépen köszönöm az információt. :-)
Üdvözlöm! Az
Üdvözlöm!
Az automatizálással kapcsolatban elég negatív tapasztalataim vannak.
A végtelenségig lehetne automatizálni a műveleteket, azonban jelenlegi tapasztalataim alapján nem éri meg a ráfordított beruházási költség. Hosszú távon jobban jár az ember, ha beszerez egy új gépet, mintha az automatizálásban gondolkozik. Szerintem horribilis az ára.
A kieső idővel kapcsolatban szerintem a legegyszerűbb ha valamilyen vállalatirányító vagy ügyviteli rendszert vezet be az adott cég, mivel sokszor nem is a technológia folyamatok miatt nagy a kieső idő, hanem azért, mert a dolgozók tudják, hogy nincs pontos, folyamatos kontroll, hogy mit mikor mennyi idő alatt végeztek el, így sok lesz a "kieső idő".
Tapasztalataim szerint akár 20-30% -al is csökkenthető a kieső idő egy jó rendszer bevezetésével.
GZ
Üdvözletem! Értem és
Üdvözletem!
Értem és köszönöm az üzenetet. Remélem nem sértődik meg, ha egy kicsit kérdezek.
Sajnos hallani lehet aról, hogy nincs pénze az adott nyomdának újjabb gépet venni, de tegyük fel azt hogy olcsóbban beszerezhet egy aránylag fiatalabb géphez automata lemezcserélő berendezést, egy automata denzitást mérő berendezést. Mik azok a szempontok, amikre figyelni kell ilyenkor?
Illetve miért nem lehet ilyen témát, illetve illusztrációt találni az Interneten? Vagy ha van, hol található egy oldal, vagy egy könyv ami ezzel foglalkozik?
Bocs, hogy erre is
Bocs, hogy erre is válaszolok:)
Egy használt kevésbbé korszerű gépet felszerelni ilyen berendezésekkel, szerintem annyira nem kifizetődő.
Alaphelyzetben pl egy autoplate funkciót csak a gyár tud beépíteni a gépbe, feltéve, hogy a felépítmény megegyezik az újabb gépekével. Ha nem akkor átalakítás kell ami szintén nagyon drága. Nem is nagyon hallottam olyanról, hogy bárki ilyen megoldást választott volna. Az átalakítás költsége biztosan több százezres nagyságrendű.(Euroban persze) Magyarországon nem ismerek olyan csapatot aki ilyet vállal, nem is szívesen ajánlom, ahogy a gyártók sem. Autoplate-et 96-tól építenek rotációs gépekbe, akkor már érdemes egy ilyenen gondolkozni, bár itt már átlépjük a millió eurós álomhatárt. Íves fronton szerintem ugyanez a probléma.
Egy használt gép teljes felszerelése pl Quadtech berendezésekkel (szakítás szabályzó, regiszter állító, closed loop stb.) 220.000EUR. Ilyen áron már Rotoman C-D változatot lehet vásárolni használtan és ha ügyes az ember akkor ezek a berendezések már megtalálhatók rajta és mégsem az 1979-es géppel kell nyomtatni.
Vannak a piacon ilyen berendezések használtban is, de azt ugye szintén a szakszervízzel érdemes telepíttetni sok pénzért. Garancia nincs hozzá, és vétel előtt csak úgy lehet ellenőrízni, hogy működik, ha még fel van szerelve egy futó gépre.
Ezen berendezések műszaki adatait mint pl a műszaki rajzok, a gyártók igen komolyan védik, nekik nem érdekük, hogy bárki feltunningolja a gépét otthon, csak akkor bocsájtják rendelkezésedre, ha már van ilyen géped:(
Egyébként autoplate esetében viszonylag egyszerűen meg lehet nézni, hogy a módosítás elvégezhető-e vagy sem. Ha összehasonlítod az átalakítani kívánt gép pontos műszaki adatait gépkönyvét, rajzokat vezérlést stb, egy olyan gép hasonló adataival ami már rendelkezik a beépíteni kívánt funkciókkal. Ha vannak brilliáns mérnökeid és egy tökös karbantartóbrigádod, akkor mondjuk van rá 45% esély, hogy sikerül megoldani házilag is.
Ha pontos kérdéssel fordulsz egy gyártóhoz vagy egy komolyabb szerelőcsapathoz külföldön, akkor biztosan tudnak bővebb felvilágosítást is adni. Pl. www.manroland.de oldalon van egy külön menüpont a használt gépek korszerűsítésére.