Sütő Lajos - Színpatikusok

Color Management témában a Színpatikusok és a macAcadémia ügyvezetőjét Sütő Lajost kérdeztük:

A napokban zajlott a Macacadémia szervezésében egy kétnapos színkezelés előadássorozat.
Milyen tapasztalatokkal ért véget a tanfolyam?
Mit lehet elmondani a résztvevők szakmabeli összetételéről (nyomdász, előkészítő, grafikus)?

A MacAcademia szervezésében a Színpatikusok tudásbázisát felhasználva, szervezünk előadásokat. A tematika főleg a nyomtatási technológiák színkezeléssel, színátvitellel kapcsolatos problémáinak átbeszélésére épül, alkalmanként 10-20 fő közötti létszámmal. Ezt a méretet azért szeretjük, mert így interaktívvá válhat az előadás.
A legutóbbi alkalommal a megjelentek összetételén is tükröződött az, amit már régóta hangsúlyozunk: a színkezelés nem kizárólag nyomdai feladat.

Az érdeklődők között fotós, előkészítő, nyomdász, digitális nyomtatót üzemeltető, LFP eszközöket és fogyóanyagait forgalmazó, valamint produkciós szakember, és digitális nyomtatók technikai támogatását végző kollégák is voltak.
Azt gondolom ez örömteli, hiszen sok szakember a színkezelést nem az előkészítő fázisokhoz rendeli, hanem "színbeállítás"- ként, a nyomda kivitlezői tevékenységehez kötik. Ez természetesen nem igaz. Az előadásokon, a résztvevők számára fontosnak tartjuk megmutatni, hogy a nyomtatás egy összetett szabályozástechnikai feladat, ahol több, egymást követő munkafázis alakítja a végeredményt.
Az egyes munkafázisokban több helyen is végrehajtható ugyanaz a feladat, ráadásul a rendelkezésre álló szoftverek és hardverek minőségének függvényében eltérő eredménnyel. Nemcsak a színbontás paramétereit, a színkezelés folyamatát, de a nyomtatás egyéb lényeges technikai-technológiai beállításait, a résztvevőinek közösen kell meghatározniuk, előírniuk és kezelniük. Ennek elengedhetetlen feltételei:
- a közös tudásbázis felépítése
- a különböző nyomtatástechnológiáknak, azok határainak, lehetőségeinek megfelelő ismerete
- az eszközök működésének, tulajdonságainak ismerete
- kommunikáció a folyamat résztvevői között
- ellenőrző pontok felállítása
- KÉPZETT SZAKEMBEREK (direkt nagybetűkkel)
A fentiekre előadásainkon igyekszünk rávilágítani. A tapasztalat az, hogy első hallásra bonyolultnak, ijesztőnek, kivitelezhetetlennek tűnnek, de meg szoktuk egymást győzni arról, hogy ezekkel a dolgokkal muszály foglalkozni. El kell rugaszkodni attól a hozzáállástól, hogy "ezt úgysem fogja senki kezelni", "nincs rá idő", "az ügyfelekkel ezt nem lehet megértetni" ...
Attól, hogy valaki nem foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, a folyamat, a háttérben így működik. Egyrészt ilyen a felépítése, másrészt az iparág irányát meghatározó fejlesztők, gyártók ezt az utat járják. Röviden: a "széllel szemben úgysem lehet", ezért jobb ha megértjük, és amennyire lehet használjuk a rendszerelemek lehetőségeit. Akik a tanulást és a megismerést választják, jól fognak járni.

Tapasztalatból mondom, hogy a legtöbb baj abból származik, hogy a technikák, technológiák - főleg az előkészítésben- , autodidakta módon, kisebb-nagyobb rákészüléssel kerülnek napi használatba. Körültekintően, utánajárva, megtanulva szabad a technológiai lépéseket, eszközöket a napi munkafolyamatba bevezetni.
Tanulni, tanulni, tanulni - a szerzőt biztosan mindenki ismeri.

A jövőben milyen fejlődési pontok várhatók a Color Management rendszerekben, milyen jövő előtt állunk?

Kezdhetném azzal, hogy a " a globalizáció hatása felgyorsult világunk, a számítógépek megjelenése...", de inkább nem, mert ennek már nincs új információ tartalma.

A Color Manangement System - CMS - rendszerek fejlesztése, csak egy része annak a folyamatnak, amit a digitális rendszerek, és az információ technológia megjelenése generált. Habár a kérdés közvetlenül a CMS-re irányul, nem szabad megállni a színek "digitális irányításánál", ennél már tovább kell lépni.
Csak nagyon röviden: a nyomtatás egy olyan fizikai-kémiai-mechanikai folyamat, amelynek minőségét, egyre nagyobb arányban befolyásolja a digitális adatfeldolgozás, és adatáramlás. A '90-es évek közepétől a reprodukció, az előkészítés elektornikus rendszereit ("nagy szkenner-levilágító") és a munkafolyamat bizonyos manuális, mechanikai fázisait (montírozás, film és lemezkészítés) elkezdték átvenni a számítógépekkel vezérelt eszközök, és alkalmazói szoftverek. Ez a folyamat igen gyorsan, mintegy 10 év alatt teljesen megváltoztatta a nyomtatás folyamatát. Nemcsak új rendszerelemek jelentek meg, hanem egyesek megszűntek, mások integrálódtak (például a film-lemezkészítés helyett a CTP).
Az átalkulásban, az egyes új elemek olyan feladatok megoldását is átvették, ami előzőleg máshol kapott szerepet. Ráadásul a hagyományos nyomtatási feladatokon túl, megjelentek olyan lehetőségek, amelyek tovább bonyolítják a helyzetet (például , Hexachrome, illetve akár 8-10 alapszínnel történő nyomatatás, speciális hordozók, festékek, ...) Még egy jelenség: ugyanaz a technológiai feladat több munkafázisban is elvégezhető. Elég ha csak a rátöltésre, kilövésre, színkezlésre gondolunk.
Egyrészük az alkalmazásokban is megtehető - Corel, Quark, Indesign, speciális trapping szoftverek, CMS szoftverek -, másrészt a mai RIP-ek teljes értékűen támogatják ezeket a feladatokat. Azért lényeges ezt megjegyezni, mert ha nem tudjuk egyeztetni a folyamatban résztvevőkkel, hogy ki-mit-hol-hogyan alkalmaz, akkor a láncolaton végigfutó digitáis információk hamis eredményeket adnak. Sok esetben a feladatokat végre sem hajtják, vagy többször is megteszik (egymástól függetlenül, akár véletlenszerűen), ami szintén hibákhoz vezethet. Adódik a kérdés: mi az a kommunikációs, információs csatorna, és megvalósítási módja, amellyel a probléma orvosolható? A CMS csak egy fejezete a kérdéskörnek, bár exponáltabb, hiszen a végtermék egyik legfontosabb minőségi jellemzőjét, a színmegjelenítést befolyásolja.

A CMS teljesen digitalizált rendszer. Minden valamire való alkalmazásban a színkezelésre hangsúlyt fektetnek, ezért egy mai szakembernek kötelezően ismernie kell a CMS alapjait, működését, határait. Függetlenül attól, hogy valaki szereti, vagy idegenkedik tőle, a háttérben gonosz módon akár kikapcsolhatatlanul működik. Sajnos sokan még csak ízlelgetik a CMS mibenlétét, és nemegyszer téves következtetéseket vonnak le.
Egy jellemző, elterjedt kijelentés amely tükrözi a helyzetet: " Ne használjunk színprofilt a Photoshopban, mert az elrontja a színeket, színprofil nélkül nyissuk meg a képet". Ez a sokszor, sokhelyről hallott mondat jelzi, ha valaki nem teljesen érti mi történik az Ő rendszerében. A CMYK, RGB, Gray eszközfüggő színrendszerek, így az állomány CMYK, RGB adatait nem lehet a hozzátartozó "színrendszer nélkül megnyitni", amelyet a színprofilok, vagy ritkábban a bontótáblák adnak meg a számítógépes rendszerek, alkalmazások számára. A Photoshop és minden más szoftver, a megjelenítéshez valamelyik színprofilt használja - legfeljebb nem tudunk róla.

A CMS jövőjét tekintve.
Egyrészt a kezelési felületek valószínűleg nem sokat változnak, hiszen ma már mindegyik alkalmazásban csak néhány menüre korlátozták a színkezelést. Az várható, hogy újabb színszámító modulok jelennek meg (ezek a háttérben működnek, és a színátvitel pontossága függ tőlük), precízebb színleíró matematikai algoritmusokat fejlesztenek a CMS rendszerek kiszolgálására.
Az ICC komaptibilis színprofilok mechanizmusa fejlődni fog, a technológiai lehetőségek bővülésével. Várható, hogy a számítástechnika teljesítményének növekedésével, a színek spektrális adataira támaszkodva újabb CMS modulok jelennek meg. A színmérés a CMS egyik alapvető elemeként, egyre nagyobb körben terjed el, és nem csak a kiváltságosak "drága" privilégiuma lesz. Olcsóbbá válnak a színmérésben alkalmazott harvder és szoftver termékek. Már ma is tapasztalható, hogy a méréstechnika bevonul a napi gyakorlatba. Gondoljunk csak arra, hogy a denztitometriát a szabványok is egyre jobban a colorimetriával helyetesítik, és nem túl drága készülékekben (főleg nagyformátumú nyomtatókban) kezdenek megjelenni a beépített színmérő spektrofotométerek.
A Heidelberg mostanában mutatja be azt a kiegészítést, ami a nyomógépen on-line módban alkalmas színellenőrzésre! Nyomtatás közben mérik a nyomat meghatározott színjellemzőit. A CMS többféle módon is beépülhet a munkafolymatokba.
A SOHO házi rendszerek esetében már most is - félig eldugottan-, ott működik a háttérben. Ez az a CMS megvalósítás, ami a alacsony, és közepes kategóriájú digitális kamerákat, összehozza a hasonló kategóriát képviselő nyomtatókkal. A háttérben az sRGB színrendszer és a meghajtókba rejtett CMS áll. Ebben a folyamatban a felhasználó sokat nem tehet, de nem is várják el tőle. Legfeljebb a nyomtató hordozójának kiválasztását bízzák rá (általában a Print menü valamely opciójában), a többi CMS lehetőség szinte teljesen elfedett. Gyakorlatilag az sRGB színrednszer kínálta határokon belül, automatikus színegytetést hajtanak végre a felhasználó tudta nélkül.
A cél az, hogy az átlag felhasználó elfogadható, stabil, és repordukálható eredményt kapjon.
Egy professzionális felhasználó, ezekkel a lehetőségekkel biztosan nem elégedhet meg.
Ha a színes nyomtatás egy gazdasági feladat, akkor a színmegjelenítést nem szabad zárt automatizmusokra hagyni, hiszen a szín, a megrendelés legfontosabb "tétele". Jelenleg is, - és a következő generációs szoftverekben, Ripekben, eszközökben is- teljesen vezérelhető, beállítható CMS rendszereket találunk, de aki nem foglalkozik velük, annak inkább "Damoklész kardja"- ként fog a feje fölött lógni. Fontos megjegyezni, hogy a telepített eszközöknek, szoftvereknek CMS tekintetében nincsenek "mindenre jó, gyári beállításai". A "hagyjunk mindent alapon" szokása itt nem jöhet szóba!
A CMS paramétereit mindenkinek, saját munkafolyamata szerint kell kezelni, beállítani. Ehhez kapcsolódóan a jövőben azt várom, hogy az előkészítésből érkező fájlok mégtöbb infromációt tartalmaznak a készítés módjáról, körülményeiről, a célokról és paramétereekről, így akár automatikusan fogják a szükséges beállításokat "kérni", például a RIP alkalmazástól. A mechanizmus tulajdonképp már kész van, hiszen a JDF, JMF alapú rendszerekben ezek a lehetőségek már készen vannak, és több gyártó rendszere már kihasználja ezeket a lehetőségkeket.
Ma már megvásárolhatók azok az informatikai rendszerek, amelyeknek ez a működési filozófiájuk. (Központja a Managing Information System - MIS). Bevezetésük, árukon túl, leginkább a kezelők képzésén fog múlni. A gyártók között a nyitottságot és átjárhatóságot biztosító szabványt kell elfogadtatni, hiszen a nyomtatási rendszereknek ma már gyártófüggetlennek kell lenniük. Ezt a fajta automatizmust ne tévesszük össze az előbbi SOHO - sRGB megoldással.
Ez egy másik pálya, a dinamikus, feladatorientált, automatizálható nyomtatás, professzionális kiszolgálására. A CMS az integrált informatikai-nyomdai rendszernek egy elemévé válik (vagy már az is ?!), nem lehet a rendszerszintű kezeléstől függetleníteni.

Milyen megoldásokat kínál a Színpatikusok csapata a CMS rendszerek iránt érdeklődő nyomdászoknak?

Mit tudunk mi ehhez hozzátenni ?
A Színpatikusok névválaszásában, az évekkel ezelőtt kialalkult színproblémákkal kapcsolatos tevékenység türkröződik.
Csak néhány év telt el, és máris át kellett lépnünk a színmérés, színprofilkészítés feladatain. Akik ma velünk akarnak dolgozni, azok jórészt nyomdák, grafikai studiók, reklám ügynökségek - nem csak nyomdák. Amiben segítséget kérnek, az tipikusan a színes nyomtatás színmegjelenítésével kapcsolatos. Mégis, rendszerint tovább kell lépnünk. Mára sokkal fontosabbá vált a konzultáció jellegű "tanácsadás", ami túl mutat a színkezelés keretein. Amit mi tudunk tenni: a munkafolyamat megismertetése, hibáinak, lehetőségeinek bemutatása, oktatás, majd erre építve a színkezelés, mint speciális feladat, egyedi színprofilok készítése, a rendszer hardver szoftver elemeinek színkalibrációja.
Igény szerint, egyedi, eszközre, technológiára optimalizált színprofilokat készítünk, egyedi színkezelési megoldásokat keresünk. A legfontosabb, hogy a partnereinket bevezessük, egy modern előkészítési- nyomtatási rendszerbe, ahol a résztvevők egyenrangú partnerként, és felelőséggel, közösen dolgoznak a színek elfogadott tolerancián belüli megjelenítéséért. A CMS nem varázspálca! A színek megjelenítése a mai technológiai környezetben sok odafigyelést, jól elsajátított ismeretekre támaszkodó, jól szervezett munkafolymatot, és kommunikációt jelent. Ezekben a feladatokban igyekszünk segíteni. Sok esetben a megvásárolt szoftvertermékek színnel kapcsolatos működésének magyarázata is "ránk marad".
Csak a mi környezetünkben, legalább 20 féle alkalmazás, RIP és grafikai program, speciális szoftver merül fel, amelyekben tisztázni kell a CMS lehetőségeit, módjait, minőségét. Emelett, a "hagyományokat ápolva", a GretagMacbeth mérőkészülékekkel és szoftvermegoldásokkal szolgáljuk a megrendelőink méréstechnikai feladatait - az előkészítéstől a géptermen át a festékkonyháig. Leginkább azt a sziszifuszi munkát érzem fontosnak, amit szinte valamennyi megrendelőnél, az ismeretek átadásában, tisztázásában, a CMS gyakorlati alkalmazásában kell elkövetnünk.
Azt hiszem ez a legfontosabb, hiszen az elsőgenerációs CMS rendszereket már felváltja a következő, és sokan az elsőből is kimaradtak, nem vették észre hogy ott működött rejtve a kezük alatt... :)

Ön szerint egy "hagyományos" (klasszikus) nyomda milyen előnyökhöz fog jutni a vetélytársakkal szemben amennyiben CMS rendszert alkalmaz?

A "klasszikus" nyomda visszaszorul. Persze mi a klasszikus ? Én a nyomógépekkel, és legfeljebb CTP-vel rendelkező nyomdára gondolok.
A nyomógépek sem sokáig fognak kimaradni az on-line visszacsatolt szabályozási rendszerből. Már a régebbi nyomógépekhez is található olyan megoldás, amely a nyomtatáshoz optimalizált bontások elemzéséből, automatikus előfestékezés beállítást és a nyomtatás elemeinek színtani ellenőrzését is elvégzi. Hát még az új fejlesztésekben!
Ez azt vetíti elénk, hogy a nyomtatás minőségi ellenőrzése és állapotváltozása, bizonyos nyomtatási minőségi jellemzők folyamatos mérésével, ellenőrzésével állandó kontroll alatt lesz. A CMS-re gyakrolt hatása, a színprofilok, korrekciós beállítások időszakos frissítését fogja jelenteni. Felvetődik az a kérdés, hogy honnan tudja az előkészítő hogy mikor történnek változtatások?
Ezt bizony meg kell oldani! Az információáramlás a legfontosabb tényező, amely összeköti a megrendelőt a nyomdával. A színkezelt folyamatba illesztett nyomda, legalább kétféle módszert alkalmazhat a színkezelésre. Az egyik az igazodás nemzetközi standardokhoz (pl: ISO, Fogra...), amikor is a technológiát valamely szabvány javaslatai szerint építi föl. Beállítja a kitöltésiarány-változásokat, és tartja azt a festékrétegvastagságot, amely megfelelő színezeteket biztosít egy megfeleően színbontott állomány nyomtatásakor. Magyarul azokat a paramétereket tartja, amelyeket a szabvány, az adott szabvány szerinti színprofil(ok) használatához előírt.
Például: Az ISO 12647-2 szerinti standard alapján működő nyomtatáshoz az előkészítésben a Photoshop 9.0-ban megjelent EuropeISOCoatedFogra27 nevű színprofilt lehet használni. Persze csak fényes vagy matt műnyomó, 70 vonal/cm rácsozású nyomtatásokhoz. Ugyanezt a színproflit LWC tekercsnyomatatásnál már nem javasolnám!
Más módszer: lehet házi szabványokat készíteni, amely általában a nem szokványos anyagok (festék, hordozó, többszín nyomtatás), vagy a egyéb technikai körülmény miatt áll fenn. Ilyenkor a színprofilok egyedisége az adott rendszeren mégjobb színeredményeket hoz, de a karbantartása, és a színprofil átadása az előkészítés számára bonyolultabb. Nagyon kell ügyelni arra hogy a kommunikáció egyértelmű és megfelelő sorrendű legyen! Például nem lehet azt mondeni az előkészítőnek, hogy bontson színre, csináljon proofot, majd keresünk szabad kapacitást, de még azt sem tudják hogy milyen típusú hordozóra nyomtatnak. Ilyenkor az előkészítőnek esélye nincs hogy "jó" bontást produkáljon.
Az egyedi színprofilok esetében, a nyomda kis "csomagot "állíthat össze, amelyben a szükséges leírásokat, ICC profilokat, beállításokat, PDF, PS írási paramétereket, információkat közreadja. Hogy végre a kérdésre is válaszoljak. Amelyik nyomda nem ad paramétereket az előkészítésnek és nem kíséri figyelemmel az átvett digitális anyag minőségét, az biztosan bele fog szaladni valamibe.
Csak példaként. A leggyakoribb hibákat az okozza, hogy egy oldal színes elemei nem a kimenetnek megfelelő színrendszerbe vannak bontva. Ráadásul a szoftverek hiányos CMS ismerete miatt egy nyomóformán belül több különböző kimenetre bontanak, majd ezt megtűzdelik egy kis Quarkban adott Pantone bontással, és már is bajban lesz a nyomda. Vagy a képet nem tudja "hozni" vagy az emblémaszínt.
Persze ha az operátor előre kérdez, vagy tájékozódik, és a nyomda megadja a szükséges információt, akkor ezt a hibaforrást megszüntethetjük. Ettől azonban például a Distillerben, Acrobatban, vagy a CTF- CTP RIP-ben lehet olyan beállítás, ami "gyárilag" úgy maradt, ezért történik érthetetlen színátszámítás (akár a háttérben, automatiusan, üzenet nélkül). Az a nyomda aki kevés selejttel, hatékonyan, gyors beállással szeretne dolgozni, nem tekinthet el az előkészítéssel való együttműködéssel.
A nyomdákban végzett munkáink során azt kellett tapasztalnunk, hogy azok a nyomdák akik az állandó fejlesztést választják, a CTP kapcsán kötelezően bekerülnek ebbe a folyamatba. Valószínűleg abban fog szétszakadni a mezőny, hogy a CTP-vel, és én idesorolnám a CTF rendszerekkel és analóg lemezkészítéssel rendelkező nyomdákat is, tovább fognak haladni, de meg kell küzdeniük a digitális információs rendszerekkel, ezzel együtt a CMS kérdéseivel.
A megrendelők egyre többen akarják a "nyomdakész" anyagot digitális formában átadni. Hogy ez mennyire divatos, vagy mennyire tudatos nem tudom, de valószínűleg olcsó és kényelmes, ez hajtja őket. Nem egy CTP beruházást ismerünk, ami azért történt meg, mert a "nagy megrendelő" kizárólag CTP-vel rendelkező nyomdával akar dolgoztatni. Csak zárójelben: jó lenne egy ilyen megrendelői diktátum indoklását meghallgatni!
Összefoglalva. A nyomda kissé elhatárolódott szerepe az előkészítési folyamattól meg fog szűnni. A verseny, és az árak arra kényszerítik a nyomdákat, hogy egyre jobban és gyorsabban, jó minőségben szolgáltassanak. Ehhez olyan technikai (például színnel kapcsolatos) infromációkat kell átadniuk, amelyeket a megrendelő, grafikus, operátor, ... közvetlenül felhasználhat rendszerében. Ha nem, majd a konkurencia előbb-utóbb megteszi :)
A CMS kiemelt szerepet fog kapni, és annak hiánya, vagy ellenőrizetlen állapota veszteségeket okozhat egy nyomda számára.
Alkalmazása, ismerete nem előnyt fog jelenteni, hanem annak hiánya okozhat hátrányt. Nyilván attól függ honnan nézzük. Szerintem a nézőpont akkor fordul, ha a megrendelők által generált digitális átadási mód elvárt igénnyé válik, amire pedig minden esély megvan.

Üdvözlettel:

Sütő Lajos
Színpatikusok Color Laboratory Kft