Poznań, 1525 körül – Gyulafehérvár, 1568

európai hírű nyomdász és betűmetsző.

Hoffhalter Rudolf nyomdász apja. Lengyel nemesi család sarja. Németalföldön és Svájcban tanulta a nyomdászatot, majd 1555-ben Bécsben telepedett meg, ahol a császártól könyvnyomtató kiváltságlevelet kapott. 8 éves bécsi működése alatt mintegy 130 nyomtatvány került ki a keze alól, köztük több m. szerző műve is. Kiadványaihoz nemcsak a betűket, hanem a fametszeteket is maga készítette.
Titokban a protestánsokhoz húzott, és amikor ez kiderült, menekülnie kellett Bécsből. 1563-ban a debreceni nyomda kiadványaiban találkozunk fametszeteivel, s 1564–65-ben ő a nyomda vezetője. 1565 végén nyomdájával együtt Váradra ment. Ekkor már az unitárius valláshoz húzott. 1567-ben János Zsigmond hívására Gyulafehérvárra költözött, ahol haláláig a fejedelmi nyomda vezetője volt. Mo.-i kiadványai európai viszonylatban is a legszebbek közé tartoznak.

Irod.

Gulyás Pál: A könyvnyomtatás Magyarországon a XV. és XVI. sz.-ban (I–II., Bp., 1929–1931);

Soltész Zoltánné: A magyarországi könyvdíszítés a XVI. sz.-ban (Bp., 1961);

Ötvös János: H. R. debreceni nyomdász (A Debreceni Déri Múz. Évk. 1960–61);

Benda Kálmán-Irinyi Károly: A 400 éves debreceni nyomda (Bp., 1961).