Denzitásmérés

Miért szeretnek denzitást mérni a nyomdászok?

- A filmeredetik átlátszó területein transzmissziós denzitást mérve (D<>) ellenőrizni lehet azt, hogy mekkora a film alapfátyol értéke, nem fátyolos-e. Az alapfátyol megengedhető értéke: D0< 0,05.

- A filmek fedett (fekete) területeinek transzmissziós denzitásmérésével (D100) lehet ellenőrizni azt, hogy a másolóeredeti film megfelelő-e a lemezmásoláshoz. ADm értéke általában 3,8-4,5 közötti, de egyes lézer-levilágítású filmeknél ennél akár nagyobb is lehet (ha túl kicsi a D100 érték, nem megfelelő a film fedőképessége, a nyomólemez nemnyomó elemeinél tónolás léphet fel).

- A nyomatok ellenőrző tónusmezőin végzett reflexiós denzitásméréssel a gépmester objektív módon tud informálódni arról, hogy a festékterhelést növelnie vagy csökkentenie kell-e. Négyszínnyomtatásnál különösen fontos az is, hogy a három kromatikus alapszín: a cián, a bíbor és a sárga denzitásai egyensúlyban legyenek.

- A filmek és a nyomatok autotípiai mezőinek kitöltési arányát is denzitometriai úton határozzák meg, az alábbi összefüggések felhasználásával.

Filmek kitöltési aránya:

a = (1 - 10Da).100

ahol:

a - az autotípiai mező tényleges kitöltési aránya, %,
Da - az autotípiai mező relatív denzi-tása, a film alapfátyol-értékéhez viszonyítva.

Nyomatok optikai kitöltési aránya: a = (1 - 10'V)/(l - 10-'V)-100

ahol:
a-a nyomat optikai kitöltési aránya, %, Da - az autotípiai nyomatmező papírhoz viszonyított fődenzitása (fekete alapszínnyomatnál vizuális denzitása), Ds - a tónusnyomat papírhoz viszonyított fődenzitása (fekete alapszínnyomatnál vizuális denzitása),

- A fenti említett legfontosabbakon kívül még számos további olyan minőségjellemző ismeretes, mely denzitásmérési eredményekből származtatott (pl. relatív nyomáskontraszt, festékátadás, színezeti hiba, szürketartalom).

Mit jelent az, hogy a denzitométerben Status T vagy Status E szűrők vannak?

Mindkét szűrőgarnitúra típus ún. szélessávú szűrőket definiál. Az eltérés csak a sárga alapszínnyomatok méréséhez használt kék színszűrőben van. A Status T Kodak Wratten 47, a Status E pedig Kodak Wratten 47B szűrőt ír elő. A 400-510 nm-es tartományban áteresztő 47 és a 400-480 nm-es tarto-mányban áteresztő 47B színszűrő közül a 47B jelűnek kisebb a félértékszélessége (keskenyebb áteresztésű szűrő).
Ebből az adódik, hogy a 47B színszűrővel ugyanazon sárga nyomaton nagyobb denzitást fogunk kapni, mint a 47 jelűvel. A Status T szűrőket Észak-Amerikában, a Status E szűrőket pedig elsősorban Európában használják elterjedten.

Ofszetnyomtatásra vonatkozó tónusdenzitások az ISO 12647-2:1996 szerint

Megjegyzések:
"A papírtípus megnevezése után, zárójelbe tett számok az ISO 12647-2 szerinti papírtípus-azonosítók "Polárszűrős, abszolút- és DIN E színszűrős denzitások

Igaz az, hogy a nedves és a száraz nyomat denzitása azonos, ha polárszűrős denzitásmérést végzünk?

- Amennyiben egy nyomat denzitását megmérjük közvetlenül a nyomtatást követően, majd a teljes száradás (általában 24 óra) után is egy polárszűrős denzitométerrel, akkor valóban azonos vagy csak kis mértékben eltérő denzitásokat kapunk (előfordulhat, hogy a száraz nyomat denzitása 0,05-0,07 D-vel kisebb).

De ha az előzőekben említett nedves és száraz nyomaton való mérést polárszűrőket nem tartalmazó denzitométerrel végezzük el, akkor jelentős denzitáskülönbséget (AD = 0,10-0,20) kapunk: a száraz nyomat denzitása jóval kisebb, mint a nedvesé.

Fontos tudnunk, hogy a valóságot a polárszűrő nélküli mérés rögzíti, mivel a nyomatok optikai tulajdonságai a száradás során valóban változnak: a nyomatok színereje, denzitása, fényessége csökken (ez az ún. dry back jelenség). A polárszűrős denzitásméréssel tehát mintegy becsapjuk magunkat (és vigyázat a megrendelőt is!), de ez a gyakorlat rendkívül praktikus abból a szempontból, hogy csak így lehet utólag is tisztázni azt, hogy a gépmester az induló ívnek megfelelő denzitásértékekkel nyomtatta-e a példányszámot.

A denzitométerekben használatos kis mérőfelület nem okoz problémát a durva ráccsal készült autotípiai rendszereknél?

- Valóban nem mindég) a mérőfelület nagysága. .Ahhoz, hogy az autotípiai mezőknél megfelelő pontosságú denzitásmérést tudjunk biztosítani, figyelembe kell vegyük a rácssűrűség és a mérőfelület nagyságának összefüggését. Általános szabályként az mondható, hogy a pontos mérés érdekében a mérőfelület átmérője nem lehet kisebb, mint a rácsállandó (két szomszédos rácselem közötti távolság) 10-szerese. Nem periodikus rácsoknál a mérőfelületnek nagyobbnak kell lennie, mint a szabályos rácsoknál.

Minimális mérőfelületek autotípiai rendszerek denzitásméréséhez (10-szeres rácsállandóval számolva)

Forrás: Nyomdavilág
www.nyomdavilág.hu