Nyomdai mértékrendszerek alkalmazása

AZ AGOL-AMERIKAI MÉRTÉKRENDSZER ÉS A MÉTERRENDSZER ÖSSZEFÜGGÉSEI

Nyomdai mértékrendszerek

A nyomdai mértékrendszer egységesítését és rögzítését az üzemek közötti anyagszállítás tette szükségessé. Az európai kontinensen ma is használatos nyomdai pontrendszer kialakítását a francia Pierre Simon Fournier kezdte meg 1737 körül.

Rendszerének lényege az, hogy a betűtörzsméretek egy alapegység többszörösei lehetnek csak. Fournier rendszerét 1770-ben Francois Ambroise Didot módosította, és a francia
királyi lábméretekkel hozta összefüggésbe. Az egység – a nyomdai pont – a lábnak a 6×12×12-ed, azaz 864-ed része (≈ 0,376 mm) lett.

Az Európában használatos metrikus Didot-féle pontrendszert egy nemzetközi nyomdászkongresszus Hermann Berthold feldolgozása alapján rögzítette 1881-ben. Olyan, 300 mm-es etalon mércéket adtak közre, amelyek megfeleltek 798 Didot-féle pontnak (jele: p), ebből következett, hogy 1 méter = 2660 Didot-féle pontnak felel meg..
Minden nyomdai hosszméret a Didot-féle pont egész száak felel megmú többszöröse. A gyakorlatban használatos értékeket névvel is ellátták (pl. 4 p: gyémánt, 5 p: gyöngy, 12 p: ciceró stb.).

Az amerikai pontrendszert az USA betűöntőinek szövetsége rögzítette 1886-ban, melyben 1 pont 0,0138 hüvelyk, azaz 0,35052 mm méretű lett. Így 1 hüvelykben 72,463768116 pont van. Az angolszász országok ezt a rendszert vették át és alkalmazzák ma is. Ők nyomdai mértékrendszernek az inch rendszert választották.

A legkisebb egysége a point 1 point= 0,35052 mm
12 point=1 pika
1 pika= 4,212 mm
1 m=2849 point

Az említett pontrendszerek mellé harmadikként csatlakozik a számítástechnikai pontrendszer, amely az amerikai pontrendszer egész pointokra kerekített változata: 1 hüvelyk = 25,4 mm = 6 pica = 72 point, vagyis 1 point ≈ 0,353 mm. A számítógépes Picapont (jele: pt) és a nyomdászatban használt Didot-pont között a váltószám 1,065. Mivel az
ólomszedést és a fényszedést ma már nem alkalmazzák, egyre többet veszít a jelentőségéből a Didot-féle európai, és az amerikai pontrendszer. A számítógépes nyomdai előkészítés egyeduralkodóvá válásával, mindenütt egyre inkább a számítógépes pontrendszert használják.

Európa többi országába a Didot-Bertold pontrendszer maradt meg.

Az angolszász országok nyomdai mértékrendszernek az inch rendszert választották.

A legkisebb egysége a point 1 point= 0,351 mm
12 point=1 pika
1 pika= 4,212 mm
1 m=2849 point

A Didot-bertold féle pontrendszer

A magasnyomtatáshoz szükséges nyomóelemek egységes mértékrendszer szerint készülnek illetve készültek. A szakmai munkamegosztás, illetve a nyomdaipar elterjedése tette szükségessé az egységes, általánosan elfogadott nyomdaipari mértékrendszert. A betűtípushoz tartozó betűméret az alapvonal alá lógó betű legalsó pontjától, a
legmagasabb betű legfelső pontjáig terjedő távolság. Tehát a betű méretét két számmal lehet meghatározni, az egyik a fokozatot adja meg a másik a törzsméretet pl. 12/12 ez azt jelenti, hogy a ciceró fokozatú betű ciceró törzsméreten van.

Honnan ered ez az elnevezés és méretmegadás, mely a DTP rendszerben is használatos?

Az ólomból készült szövegszedések olvashatóságát fokozni lehetett, és ez a DTP rendszerben sincs másként, a sorokat 1-2 tipográfiai ponttal történő tágításával. Ennek két megoldása volt: az egyik, hogy a sorok közé úgynevezett térzőket osztottak be, növelve a sorok távolságát. Ezt a módszert a linó szedéseknél alkalmazták. A linó szedés egybe öntött sorszedést jelent (linotype). A másik megoldás a monó (monoype) szedésű szövegeknél egyszerűbb volt, ugyanis a betűt nagyobb törzsre öntötték így tágítva a sorokat. Az akkori technikánál monó szedés sortávolságának növelése térzők beosztásával időigényesebb feladat volt. A monó szedés egyedül álló betűkből történő szövegszedést jelent.

A nagyobb törzsmérettel készült betű jelölése pl. 10/12 ami azt jelenti, hogy a garmond fokozatú betű ciceró testen van, tehát az egymás alatt lévő sorok 2 ponttal távolabb vannak egymástól. A sorok tágítására 2 pont vastagságú ólom lapokat öntöttek meghatározott hosszúságra amely a tükör hosszával pontosan azonos.
A Didot-féle mértékrendszert (melyet neveznek francia-német vagy normál rendszer) 1881-ben szabványosították a Didot-Bertold féle pontrendszert. Alapja a tipográfiai pont, ami a méter 2660-ad része (1 pont = 0,376 mm). Másik nagyobb egység a ciceró = 12 pont.

A hagyományos nyomdászatban használt szabványos betűméretek, nyomdai mérték rendszerben megadva:

TERJEDELEMSZÁMÍTÁS

A kiadványok, nyomdai termékek tervezésének kezdeti stádiumában ki kell számítani a kiadvány várható terjedelmét, amiből a gyártmánygazda, számításokat végezve tervezni tud a kivitelezéshez szükséges anyagmennyiségről, kapacitáslekötésből, megrendeléséről, raktározásáról. Ez egy folyamat melynek első lépcsője a terjedelem számítás.
Ami tulajdonkeppen azt jelenti, hogy egy adott tükör nagyságra kiszámítjuk, hogy hány betű fér el.

Ez a számítási mód fontos akkor, amikor a rendelkezésünkre álló kézirat mennyiségéből valamint tartozékaiból meg kell határozni a gyártás folyamatainak tervezéséhez és az anyaggazdálkodáshoz a gyártmány terjedelmét.

A számításhoz ismert, hogy egy átlagos hagyományos kéziraton vagy digitálisan kapott szövegben mennyi betű illetve leütés van, ebből ki lehet számítani, hogy mekkora lesz a könyv, folyóirat, prospektus. A számításhoz szüksége a szedéstükör mérete amiből ki lehet számítani, hogy egy oldalra hány betű, illetve leütés fér el.

A számítás menete:

Első lépésben, ha hagyományos a kézirat, ki kell számolni a kézirat leütés tartalmát. Azért leütés tartalmat kell számítani mert a nyomtatott sorban szóközökkel is kell számolni. A digitálisan kapott kéziratban a leütés tartalom összegezve leolvasható.
Hagyományos kézirat kétféle van, egyik az irodalmi kézirat melynek oldalanként az átlagos leütés tartalma 1800, a másik a műszaki kézirat melynek az átlagos leütés tartalma oldalanként 1250.

Második lépésben a szedéstükör szélességét figyelembe véve, ki kell számítani egy sorban elhelyezhető átlag betű mennyiségét.

Harmadik lépésben a tükör magasságát figyelembe véve egy nyomtatott oldalra elhelyezhető átlag betű mennyiséget lehet kiszámítani. A tükör magasságába elhelyezhető sorok számánál a betű törzsméretével kell számolni!

Negyedik lépésben a kézirat leütés tartalmát el kell osztani az egy nyomtatott oldalra eső átlag betűmennyiséggel (benne van a szóköz is) eredményként megkapjuk a kiadvány oldalmennyiségét. Tört eredmény esetén mindig felfelé kell kerekíteni!!
Ívösszehordásos könyvtest képzéshez az oldalszám néggyel legyen osztható, ha nem osztható felfelé kell kerekíteni, lapösszehordásos könyvtest képzésnél páros számra kell az oldalszámot kerekíteni.

1. Számítás
Szükséges adatok:
- a szedéstükör mérete ciceróban megadva
- a betű törzsmérete pontokban megadva
- a kézirat adatai
- mellékletek adatai

Számítás menete pl.:
Meg kell határozni annak a könyvnek a terjedelmét amelynek adatai a következők:
- tükör 24X36 cic
- betű 12/12
- kézirat szépirodalmi, 800 oldal
- 4 oldal címnegyed ív

Számítás:
- Első lépés: 1 sor "n" tartamát kell kiszámítani a leütésekkel együtt,

A számítás alapegysége kurrens "n" betű szélessége, mely minden betűfokozat törzsméretének, a törzsméret négyzetének a felével egyenlő tehát a 12/12 törzsméretű kurrens "n" betű szélessége 6 pont (a törzsméret négyzete a kvirt, a nyomdászatba minden betűméretet, vakanyagokat, kizárásokat ebből származtatták).

24 cic x 12 p=288:6=48 "n"
Tehát a 24 cic sorszélességbe 48 kurrens n betű fér el.
A ciceró fokozatú betű átlag szélessége a betű törzsméretének a fele, tehát 6 pont. A hagyományos nyomdász szakmai nyelvezetben a törzsméret négyzetét kvirtnek, a felét félkvirtnek nevezték. Az átlagos betű törzsméret a félkvirt, a melyre a kurens n betű készült. Ebből adódik az n számítás elnevezés.

A ciceró fokozatú betű félkvirtje, félnégyzete 6 pont.

- Második lépés: egy oldal "n" tartalmának meghatározása 48 betűx36 cic=1728 betű (bele számítva a szóköz is)
- Harmadik lépés a kézirat leütés tartalmának kiszámítása 1800 leütés van egy szépirodalmi kézirat oldalon
1800x800=1440000 leütés összesen
- Negyedik lépésben ki kell számítani, hogy az adott leütés mennyiség hány nyomtatott oldalra fér el: 1440000:1728=833,3 kerekítve 834, nem osztható néggyel, de osztható lesz 2 oldal hozzá adásával 834+2=836 amely már néggyel osztható.
- Ötödik lépésben az 4 oldal címnegyedívet kell a terjedelemhez adni 836+4=840 oldal

Tehát a könyv terjedelme 840 oldal

2. Számítás
Szükséges adatok:
- a szedéstükör mérete ciceróban megadva
- a betű törzsmérete pontokban megadva
- a kézirat adatai
- mellékletek adatai

Adatok:
- Meg kell határozni annak a könyvnek a terjedelmét, amelynek adatai a következők:
- tükör 23X33 cic
- betű 12/12
- kézirat szépirodalmi 880 oldal
- 4 oldal címnegyed

Számítás:

- Első lépés: 1 sor n tartamát kell kiszámítani
- 23 cic x 12 p=276:6=46 "n"
- Tehát a 23 cic sorszélességbe 46 kurrens n betű fér el.
- Második lépés: egy oldal "n" tartalmának meghatározása
- 46 betűx33 cic=1518 betű (bele számít a szóköz is)
- Harmadik lépés a kézirat leütés tartalmának kiszámítása
- 1800 leütés van egy szépirodalmi kézirat oldalon
- 1800x880=1584000 leütés
- Negyedik lépésben kiszámítani, hogy az adott leütés mennyiség hány nyomotatott
oldalra fér ki: 1584000:1518=1043,5 kerekítve 1044 oldal amely néggyel osztható.
- Ötödik lépésben a 4 oldal címnegyedívet kell a terjedelemhez adni 1044+4=1048 oldal

Tehát a könyv terjedelme 1048 oldal

A nyomdai mértékrendszerek alkalmazása a nyomdászat sajátságos feladatainak, kiadványainak szerkesztéséhez, a méretpontos nyomóforma készítéséhez, a méter rendszer mellett szükséges. A számítástechnika, a DTP rendszer térhódítása mellett, a betűfokozatok továbbra is a Didot-Bertold féle pontrendszerrel vannak meghatározva. A szedéstükör méretei, a terjedelemszámítás szintén csak ezzel oldhatók meg.

PAPÍRMÉRETEK

A sorozat méretei
Az A sorozatú és téglalap alakú papír oldalainak az aránya kielégíti az aranymetszet arányát.
Területe egy négyzetméter. A/0-ból, tehát a sorozat első tagjából a sorozat következő tagját, az A/1-et, a hosszabbik oldal felezésével kapjuk meg. A kapott kisebb téglalap hasonló. Szögei azonosak, oldalainak az aránya szintén azonosak.

3. számítás

Ki kell számítani egy adott oldalterjedelmű és formátumú könyv papírszükségletét a nyomógépen nyomható maximális nagyságú méret ismeretében.

Szükséges adatok:
- Oldal terjedelem
- Példányszám
- formátum
- Nyomható ívnagyság

Adatok:
- 780 oldal
- 43000 db.
- A/5-ös formátum
- A/2-es ívnagyság

Számítás menete:
- 1 db. A/2-es ívre 8 A/5-ös ív fér el. 8 db. A/5-ös lap 16 oldal
- 1db könyv ívszükséglete 780:16=48,75 db A/2-es ív
- 43000 db. könyv ívszükséglete 43000X48,75=2096250 db. A/2-es Ív

Tehát a példányszám kinyomtatásához 2096250 db. A/2-es ív szükséges.

"B" sorozat méretei

A "B" sorozat, a német DIN egy/négyzetgyök kettő arányából származtatott, 1:0,1414. Felülete 1,414 négyzetméter

4. számítás

20000 db. B/6-os nagyságú színes szórólap kigyártásához kell beszerezni B/1-es ívet. A nyomtatáshoz 0,5% rátét kell.

Számítás:
- 1 db. B/1-es ív kiad 32 db. B/6-os ívet
- 20000 db. B/6-os szórólaphoz 20000:32=625 db. B/1-es ív kell.
- Szükséges rátét 625:100=6.25X0,5=3,125 kerekítve 4 B/1-es ív
- Összesen: 625+4=629 B/1-es ív

Tehát a 20000 db. Szórólap kigyártásához 629 db. B/1-es ív szükséges.

"BB" sorozat mérete

A "BB" sorozat az egyszerűsített "B" sorozat méreteiből jött létre, felülete 1,4 négyzetméter

"C" sorozat méretei

"NA" papírméretek

"NB" papírméretek
Az alak jele Mérete mm-ben

Könyvkötő vászon

5. számítás

Egészvásznas könyv fedelének összeállításához borító vászonra van szükség, melynek beszerzéséről kell intézkedni, illetve meg kell rendelni.

A megrendeléshez és szükséglet kiszámításához kellő adatok:
- A könyv méretei
- A példányszám
- A vászon méretei

Adatok:
- A/5 körülvágott méret 142x197 mm
Gerinc 30 mm
Perem 3 mm
Beütés 12 mm
- 20500 db
- 150 cm széles és 20 m a tekercs hossza

Számítás

A könyv borító anyagának szélessége: 2X142=284+30=314+6=320+(2X12)=344 mm
A könyv borító anyagának magassága: 192X(2X3)=198+(2X12)=222m m
A könyv borító anyagának mérete: 344X222 mm

A szálirány a rövidebb oldallal párhuzamos!

Szélességben kiad: 1500 mm:344 mm=4,3 kerekítve 4 darabot
Lefele kell kerekíteni!
Hosszában kiad: 20000 mm:222 mm=90,09 kerekítve 90 darabot
Lefele kell kerekíteni
1 db. tekercs kiad: 90X4=360 darabot
A példányszámhoz szükséges: 20500:360=56.9 kerekítve 57 tekercs.
Felfele kell kerekíteni

KÖNYVFORMÁTUMOK ÉS SZEDÉSTÜKÖR MÉRETEK

ÁTSZÁMÍTÁSI TÁBLÁZATOK

Pontról ciceróra és milliméterre:

Milliméterről pontra és ciceróra

Az amerikai-angol betűfokozatok elnevezése és mérete

Forrás: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet
A kiadvány az Új Magyarország Fejlesztési Terv TÁMOP 2.2.1 08/1-2008-0002 „A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése” keretében készült.