Vagy hatvan évvel ezelőtt a Tudományos Akadémia fölszólította a magyar nyomdászok önképző egyesületét, a mai nyomdászegyesület elődjét, hogy a tervezett Mesterségek Szótára részére gyűjtse össze a könyvnyomtató mesterségben használatos mesterszókat. Abban az időben csaknem valamennyi műszó idegen terminus technicus volt. A nevezett egyesület Pusztai Ferenc szakírót bízta meg ezzel a munkával. Pusztai vállalta a föladatot és – mint ő maga írja – a német, francia, angol és olasz nyomdászati mesterszók összehasonlításával igyekezett egy-egy idegen mesterszót olyképpen megmagyarosítani, hogy a könyvnyomtató egyik-másik műveletét, ha egy szóval nem lehet, több szóval fejezze ki.

".... A hagyományok ápolása talán egyetlen hivatási ágazatban nem vert olyan erős gyökeret, mint az iparosok között, de ezek között is elsősorban mi, sokszorosító iparosok, különös melegséggel és céltudatossággal ápoljuk tradícióinkat, mert tudatában vagyunk annak az őserőnek, mellyel a hagyományok minden nehézséggel felvérteznek bennünket......."

A magyarországi gépmesterek és nyomók szakközlönye
A gépmester - 1929 teljes évfolyam

A nyomdászat a művelődés legnagyobbszerű fegyvere és mégis mostohagyermeke, az igazi nyomdászok a művelődés
lánglelkü apostolai és vértanúi, mert az ő örökös szenvedésük, áldozatuk útján és árán jut előre nagyrészt a művelődés a maga diadalmas útján.

A művészet legősibb és legközvetlenebb megnyilatkozási formája a rajz, akár az ősember sziklába karcolt rajzaira, akár a gyermek első kísérleteire, akár pedig a művészek tanulmányaira gondolunk. A rajzot régebben grafikának nevezték, amint ez a szónak eredeti jelentéséből (görögül: γραφω = írok, rajzolok) önként következett.

Az ipar emelkedése, a nemzet jóléte.

Curiosum gyanánt megemlítem, hogy Pestre küldött 68· előfizetési felhívásom
közül, csak 4, mondd: négy jutott kézhez; egyébbiránt én a dolgot oda magyarázom: "hogy az akkoriban történt légszesz explodiálás okozta sötétségben, az ivek eltévedtek." -. Sebaj! több is elveszett Budánál! ....