Mi az a mechanikus szedés?
A nyomtatásban és a tipográfiában a forró fémszedés (más néven mechanikus szedés, forró ólomszedés, forró fémszedés és forró szedés) a magasnyomású nyomtatás során használt szöveg szedésének technológiája . Ezzel a módszerrel olvadt fémet fecskendeznek be egy öntőformába, amely egy vagy több karakterjel alakú.
Civil szervezetünk ismét mérföldkőhöz érkezett, amelyhez szükségünk van minden tagunk és támogatóink segítségére, az idén 10 éves lett a szakmatörténeti kiállításunk, amire méltán lehet büszke minden szakmaszerető nyomdász.
A NYOMDÁSZÁT ÉS ROKONSZAKMÁK ÉRDEKEIT FELÖLELŐ SZAKLAP
A VIDÉKI NYOMDATULAJDONOSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLAPJA - 1910 január 15.
Év végén sok mindenre gondol vissza az ember. Többek közt, hogy vájjon mi jót alkottunk s nem-e vesztegettük el a minden egyébnél drágább kincset: az időt?
A könyv- és kőnyomtatás a betűöntés és egyéb rokon szakmák havi közlönye - 1892 január
Lapunk jelen füzetével az ötödik évfolyamot nyitjuk meg. Megelégedéssel tekinthetünk vissza e folyóirat négyéves múltjára, mert nemcsak hogy a magunk tudását gyarapítottuk a szakirodalomban, de tanulni vágyó, hű olvasóink is sok hasznosat meríthettek az őket minden irányban tájékozni óhajtó Magyar Nyomdászat közleményeiből.
A világ nyomdai fejlődése címmel összegyűjtük az összes fontosabb időpontot és eseményt amely a világban történt az elmúlt pár száz évben, az adatok feltöltése folyamatos ezért lehetnek még hiányos.
Amennyiben van javaslata kérjük küldje el részünkre a lenti űrlapon.
Na de ki az a Novokrescsenszkov Tamás?
2019-ben még mindig ott tart a magyar nyomdaipar, hogy nem tud felmutatni egy komplex minden szakmai szempontból átfogó és a szakmánkat részletesen bemutató nyomdamúzeumot. Kisebb múzeumokat találhatunk Gyomán, Debrecenben, Békéscsabán, Hollókőn, illetve Budapesten. Ezek a múzeumok jók, hiszen megőriztek egy két szeletet a szakmánkból.
Szili József - Ez a történet az utóbbi pár hétben hatalmas lendületet kapott, köszönhetően néhány lelkes embernek. Nehéz lenne mindenki szemszögéből bemutatni, hogy ki, miért és hogyan került kapcsolatba a Gestetner-sztorival, így a saját szemszögemből próbálom meg felvázolni az eseményeket. Ehhez menjünk kicsit vissza az időben, egészen 2010 decemberéig.
A hét minden napján látogatható műhely az 1900-as évek nyomdaműhelyébe vezeti be a látogatókat, egyfajta időutazásként. A sok eredeti szerszám, használati eszköz, nyomógépek és könyvkötészeti szerszámok mellett több Gutenberg János által feltalált eszközt lehet kézbe fogva egy 19. századi nyomdász életet, munkáját megismerni, kipróbálni.
Az országban, egyedülálló műhelyben több program is a várja a látogatókat. Kipróbálható 200 éves fém Gutenberg-prés, melyen különböző hollókői emléket lehet nyomtatni.
"..... A Nyomdász Évkönyv és Útikalauz egyik főfeladata — mint címe is kidomborítja — a valcoló szaktársak irányítása volt. Részletesen közölte a különböző útirányokat, megjelölve, milyen a távolság az egyes városok között, mennyi idő alatt kell megtenni az utat, hol vannak kifizető állomások és pontos térképet adott az egész ország valcoló-útháló-Zaláról......."
Vagy hatvan évvel ezelőtt a Tudományos Akadémia fölszólította a magyar nyomdászok önképző egyesületét, a mai nyomdászegyesület elődjét, hogy a tervezett Mesterségek Szótára részére gyűjtse össze a könyvnyomtató mesterségben használatos mesterszókat. Abban az időben csaknem valamennyi műszó idegen terminus technicus volt. A nevezett egyesület Pusztai Ferenc szakírót bízta meg ezzel a munkával. Pusztai vállalta a föladatot és – mint ő maga írja – a német, francia, angol és olasz nyomdászati mesterszók összehasonlításával igyekezett egy-egy idegen mesterszót olyképpen megmagyarosítani, hogy a könyvnyomtató egyik-másik műveletét, ha egy szóval nem lehet, több szóval fejezze ki.
