Olmütz, 1730 körül – Pozsony, 1790 körül

nyomdász

1770-ben állította fel pozsonyi nyomdáját, mely 1809-ig volt a család kezén. ~ alapította és adta ki 1780-ban az első m. nyelvű hírlapot, a pozsonyi Magyar Hírmondót. 1788-ban Pesten fióknyomdát alapított. Ennek kiadványa volt az első fővárosi m. nyelvű hírlap, a Magyar Merkurius (1789-től Magyar Merkur címmel).

1755 körül – ?

nyomdász

Patzkó Ferenc Ágoston fia. Alapításától, 1788-tól kezdve vezette a család pesti nyomdáját. Apja halála után a pozsonyi nyomdát is, irányította.

Pest, 1822. okt. 4. – Bp., 1887. dec 7.

a grafikai és papírfeldolgozó ipar úttörője

Párizsban könyvkötészetet tanult. Pesten 1854-ben könyvnyomdászati és litográfiai műintézetet alapított. Üzletkörébe felvette a papírkereskedelem, a könyvnyomdászat és könyvkötészet minden ágát. Trefort Ágoston ösztönzésére térképkészítéssel is foglalkozott.

F. m.

Ungvár 1883. febr. 14. – koncentrációs tábor, 1944)

nyomdász

Bp., 1914. dec. 16. – Bp., 1974. júl. 29.

nyomdász, kiadói csoportvezető

? – Debrecen, 1619

nyomdász

Rheda Péter apja. Valószínűleg a szászo.-i Lipcséből származott. 1596-tól haláláig a debreceni városi nyomda vezetője. Nyereségosztó tábla címen kamatszámítási kézikönyvet írt és adott ki (1614).

Irod.

Benda Kálmán -Irinyi Károly: A 400 éves debreceni nyomda (Bp., 1961).

? – Debrecen, 1630

nyomdász.

Rheda Pál fia. 1620-tól haláláig a debreceni városi nyomda vezetője.

Irod.

Benda Kálmán-Irinyi Károly: A 400 éves debreceni nyomda (Bp., 1961).

Kőszeg, 1825. máj. 26. – Sopron, 1902. márc. 26.

nyomdász

Szakmai ismereteit Bécsben, Pozsonyban és Sopronban szerezte. 1850-ben megvette a Sopronban 1734-től működött Lenck Sámuel-féle nyomdát. Üzemét 1895 körül kőnyomó intézettel bővítette. Nyomdája elsősorban igényes technikájú, tudományos könyvekkel vált ismertté.

Pest, 1864. dec. 28. – Bp., 1937. febr. 16.

politikus, nyomdász