Pest, 1822. okt. 4. – Bp., 1887. dec 7.
a grafikai és papírfeldolgozó ipar úttörője
Párizsban könyvkötészetet tanult. Pesten 1854-ben könyvnyomdászati és litográfiai műintézetet alapított. Üzletkörébe felvette a papírkereskedelem, a könyvnyomdászat és könyvkötészet minden ágát. Trefort Ágoston ösztönzésére térképkészítéssel is foglalkozott.
F. m.
Ungvár 1883. febr. 14. – koncentrációs tábor, 1944)
nyomdász
Bp., 1914. dec. 16. – Bp., 1974. júl. 29.
nyomdász, kiadói csoportvezető
? – Debrecen, 1619
nyomdász
Rheda Péter apja. Valószínűleg a szászo.-i Lipcséből származott. 1596-tól haláláig a debreceni városi nyomda vezetője. Nyereségosztó tábla címen kamatszámítási kézikönyvet írt és adott ki (1614).
Irod.
Benda Kálmán -Irinyi Károly: A 400 éves debreceni nyomda (Bp., 1961).
? – Debrecen, 1630
nyomdász.
Rheda Pál fia. 1620-tól haláláig a debreceni városi nyomda vezetője.
Irod.
Benda Kálmán-Irinyi Károly: A 400 éves debreceni nyomda (Bp., 1961).
Kőszeg, 1825. máj. 26. – Sopron, 1902. márc. 26.
nyomdász
Szakmai ismereteit Bécsben, Pozsonyban és Sopronban szerezte. 1850-ben megvette a Sopronban 1734-től működött Lenck Sámuel-féle nyomdát. Üzemét 1895 körül kőnyomó intézettel bővítette. Nyomdája elsősorban igényes technikájú, tudományos könyvekkel vált ismertté.
Pest, 1864. dec. 28. – Bp., 1937. febr. 16.
politikus, nyomdász
18. sz.
nyomdász, könyvkiadó
1743-tól a család pozsonyi nyomdájának tulajdonosa és vezetője. 1750 ben a nyomdát eladta Landerer János Mihálynak. 1756 – 59-ben az egri püspöki, 1763 – 65-ben az esztergomi prímási, 1765-ben a kalocsai érseki nyomda vezetője. 1774-ben Pesten önálló nyomdát alapított. 1783-ban a nyomdát bérbe adta Landerer Katalinnak.
? – Pozsony, 1737
nyomdász, könyvkiadó
1715-ben nyomdát állított Pozsonyban, de csak 1719-ben kapta meg rá a kir. szabadalmat. Halála után özvegye vezette a nyomdát 1743-ig.
Irod.
Fitz József: Az utolsó vándornyomdász (A könyvtáros, 1957).
? – Debrecen, 1682. dec.
nyomdász
1657-től 1671-ig a sárospataki ref. kollégium nyomdájának vezetője. Mivel ebben az évben Báthori Zsófia bujdosásra kényszerítette és nyomdája megszűnt, 1677- től haláláig a debreceni városi nyomdát vezette. Ő nyomatta az eddig ismert legrégibb m. nyelvű ábécés könyvet.
Irod.
