A következő esztendő 12 hónapján 12 huszadik századi magyar betűtervező betűtípusainak bemutatására kerül sor. A fontok megvásárolhatók. Némelyik közülük alig egy éve tervezett diplomamunka, másokkal szép magyar könyv díjat nyert kiadvány készült alig tíz évvel ezelőtt.
A német, francia és angol grafikusvilágnak évtizedek hosszú sora óta megvannak a maga nagy nyomdászattörténelmi szakmunkái is, amelyekből tanulságot és gyönyörűséget meríthet a jelenben, s reménységet, bizodalmat a jövőre nézve.
Európában a német Gutenberget tartja a köztudat a nyomdászat feltalálójának. Pontosabban Gutenberg volt az, aki 1450 körül feltalálta a betűöntést, az összerakható és szétszedhető betűkkel dolgozó könyvnyomtatást Európában. Valóban ő találta fel, vagy az ötletet meríthette a már jóval korábban létező kínai találmányból is? Nos, e tekintetben megoszlanak a vélemények. Nem vitás, hogy a 12-14.
A "papír" leghétköznapibb szavaink egyike. Újság, autóbuszjegy, zsebkendő, levél, zacskó, doboz, törülköző, könyv és még ki tudja hányféle formában kerül naponta a kezünkbe.
Ofszetlemez-készítés egykor...
A könyvnyomtatás őstörténete és a kapcsolatos legendák. Gutenberg élete és működése.
ÍRÁS, KÖNYV ÉS KÖNYVHASZNÁLAT
A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON, 1000–1526
Az a bizonyos 1440-es esztendő
Az emberi szellem fejlődésének két leghatalmasabb mozgatója a beszéd és az írás. Már a beszéd is fejlettebb életformát tesz fel: társas életet, nélküle aligha született volna meg.
A nyomtatási folyamat befejezése után a papírpálya egyik vagy mindkét oldalán lévő festékfilmet különböző szárítási folyamatokkal lehet megszilárdítani. A szárítási folyamatok két nagy csoportja a kémiai és a fizikai száradás. Kémiai száradás esetén a festékfilm megszilárdulása a levegőben lévő oxigén vagy polimerizáció, illetve elektromágneses hullámok hatására jön létre.
Oldalak
Keresés
Hirdetés
